Haragban A Világgal

Csütörtök:

Munka után lefeküdtem 2órára aludni, mert éjjel nem bírtam a hömbölgő ordítozó tömegtől. {közel lakom az egyetem mind2 kampuszához, közel a fesztiválterülethez} Mikor felébredtem rázott a hideg olyan rosszul voltam...nem ettem nem ittam és már indulni kellett, mert lakótársam Mazsa jelen akart lenni a KisCsillag koncerten. Nekem ugyan már sok volt egy hónapon belül másodszor hallani, főleg hogy józanul és 11-re még egy buliba sem érkeztem meg. Rossz érzéseim voltak...aztán a koncerten, egyik ismerős érkezett a másik után, sörök hadát fogyasztottam el...Egész este csillogtam, fotózkodtam és ittam ezzel is azzal is....Csuda klassz volt. Isten tudja hogy sikerült, de Bélával tértem haza hajnal 5kor:S

Péntek:

11-kor keltett az ébresztő...11.30-kor ugyanis találkám volt S.Ádám Urasággal, aki vizsgázni érkezett a városba. Így szegény Béla sem pihenhetett tovább, távoznia kellett neki is. Felöltöztem csinosba, hogy ne látszódjon a másnapos fejemen az error. Két perc séta után összefutottunk Ádi szaktársaival az Egyetem utcán. Nyilván jönni akartak velünk...go nappal VENezni...Én még azt sem tudtam hol vagyok, ők meg végig azon témáztak, hogy én itt celeb vagyok meg sztár annyian ismernek  és köszönnek. Jajjj...ne....El is fogyasztottam egy jégkockákkal és narancskarikákkal teletuningolt Martini Rossot a déli napsütésben. Nem bírtam feldolgozni valamiért a közeget...Kettő óra volt, mire az ebédelésen is túlestünk, ahol szürreális módon a 2sráccal -mért is ne- a szexről beszélgettünk...ez után pedig Ádival végre kettesben maradtunk. Én nem éreztem rosszul magam, de ő kikelt teljesen, hogy ő velem akarta tölteni ezt az időt nem emezekkel...hiba volt arra menni, mert elvettek minden időt tőlünk... Huhh mondom nekem nem volt para, nem rossz arcok...de ő totál kiakadt ezen....még leültünk egy kávéra.Amitől nem is tudom mit vártam..a Martini hatását nem nagyon nyomta el...félbódultan hallgattam olyan őszinte kifakadást lélelkben levívott kemény harcokról, boldogságról, felszabadultságról, hogy mivel eddig nem jött szóba köztünk nem is tudtam hova tenni. Azt éreztem csak, most kell meghúzni a képzeletbeli határt. Nyilván az volt  a lényeg, hogy tudja fog még könyörögni, de .....és ott a DE....ennyit hallottam csak meg. Több infóra nem volt szükségem ahhoz, hogy határt húzzak magamban.

Ismét csak egy hosszú őszinte öleléssel búcsúztunk...azt mondta hiányozni fogok....

Ez után képtelen voltam pihenni...kiültem Macival egy hűs megnyugtató Edelweisre a Gino teraszra...Kellett...aludni, gondolkodni képtelen lettem volna...szükségem volt a teljes bódulatra...