"A világ a feje tetejére állt. A hazugságok igazsággá változtak, az igazságból hazugság lett; a lehetetlen lehetségessé vált, az ártatlanból bűnös lett"
Érdekes estém volt vasárnap....
Találkoztam S.Urasággal....elszöktünk picit a világ elől...
Értem jött éjszaka és nekivágtunk a hegynek...nagyon furcsa lett a kapcsolatunk mióta fent vagyok. Mondhatjuk távolabb vagyunk, mint mikor 120km volt köztünk.
Ő a múlt hetet Veszprében töltötte, mert levelezős órái voltak....nem egyszer hívott fel félrészegen telefonon elcsukló hangon, hogy szart sem ér nélkülem az a város..
Mondtam neki, hogy a varázst ne keresse ott, ahol az már nem létezhet, de hozzátettem, én bárhol megteremtem a privát csodánkat.
Erre fel elautóztunk a Citadellára, {ami ugye tipik randihely} és a felfelé tartó séta közben mesélni kezdett arról, hogy ezúttal milyen borzalmasan érezte magát Veszprémben. Ódákat zengett arról, hogy bár azt gondolta nem lesz túl sok különbség...mégis csak szenvdett. Nélkülen nem találta magát...Hiába az új barátok, a régiek támogatása...a bulik, a rendezvények...nélkülem megürült a város és az élete.
Egész romantikus volt az új világom tetején állva, rácsodálkozva a hidak izzó Duna vizén ringatózó fényeire. Hallgatni ezt az egot simogató "vallomást". Mikor pedig felértünk a Citadellához már a partyzások eseményeiről számolt be sorra. Úgy éreztem magam, mint valami általános isis tanító néni, aki a nagy IO CIÓ VAKÁCIÓ után megkérdezi a gyerekektől: És mondjátok, mi történt veltek a nyáron?
S.Uraság egyszerű kapcsolatos mondatszerkezetekkel prezentálta az előző hetét. Amiben az ezernyi új név mellé becsúszott egy jelentéktelennek tűnő sztori arról, hogy Zsu-val {régi kollégnőm} és Csillával {régi barátnőm} elment bulizni....hisz általam ismerte őket...
Majd jött valami olyan, hogy ő poénból tette a szépet Csillának, mire Zsu erősködött, hogy dugjanak...
Hidegzuhany...a Citadellán....ahol élvezni kellene azt a kilátást, amit még nem láttam s ami talán többet ér, mint bármi ebben a városban...Bele sem gondoltam, szó nélkül hagytam...
Sétáltunk tovább a várba, a Gellérthegyi (lehet nem pont az...) alagút tetején álldogáltunk ...andalogtunk macsaköveket fényesítve a Széchenyi Könyvtár udvara felé...Ott lenéztünk a csillagokkal teli hömpölygő folyóra...és mégsem kívántam, hogy megcsókoljon vagy átöleljen.
A könyvtár udvarán egyedül voltunk (jártatok már ott éjjel?) s a gigantikus robosztus falak szinte ránkdőltek a téren oly fenyegetően kettesben maradtunk a csenddel. A hatalmas épületegyüttes tekintélytkövetelően villódzott sárgásfehér fényével a tengerkék égbolton.
Tökéletes díszlet...
Megnyugtató és hiánypótló volt a társasága...istenieket beszélgettünk...komoly témákról is, például arról, hogy bizonyos dolgokat kinőttünk már....
Persze most sem maradhatott el az a furcsa megmagyarázhatatlan....megérezte a parfümömet...ugyanazt viselte magán csak a férfi párját...
Ismét no comment...
Aztán hazatérve csak arra tudtam gondolni, hogy mi a faszt keresett 2 félidegen csajjal Veszprémben, miért csapta a szelet a volt barátnőmnek s hogy a volt munkatársnőm miért akarta ilyen vérmesen, hogy S. Uraság és Csilla lefeküdjenek???
megválaszoltalan kérdések...ebben a történetben senkitől sem ezt vártam...
Ezért reggel írtam Zsu-nak, hogy ezt mégis hogy gondolta? (jobban szeretem megbeszélni a dolgokat, mint magamba fojtani)
Mire ő azt válaszolta, hogy S.Uraság nyomult ezerrel Csillára és ők próbálták leállítani...
Most akkor ki hazudik? --tettem fel magamnak a kérdést.
Mindhárom emberben 10000%-ra megbíztam...
Csillát 6éve simserem, 3at össze voltunk nőve
Zsu-t épp az őszinteségéért szerettem meg
S. Uraságról pedig úgyis tudtok...
Szóval bárki hazudott, bárki miatt alakult ki ez a szitu mélységesen csalódott vagyok...
Ki kellett derítenem kinek nem szabad hinni eztán...
És persze az örök Casanova maradt alul...S.Uraság.
Értem én, hogy ő csak jópofizott meg ilyenek...de akkor is...hogy alakulhatott ki ez a szitu? Nonszensz...
Miért kell csalódnunk a legbiztosabb és legtisztábbnak vélt emberben is?
Nem értem....nem értem miért csinálta....hogy jutott eszébe egyáltalán...
Nekem ez nem fér bele...
Azt hiszem eztán nem fogok tudni úgy a szemébe nézni, mint eddig...
Valami tiszta és ártatlan őszinte dolog tűnt el köztünk....
A legfrissebb ráreagálások