"A fegyelem szabadság nélkül - zsarnokság. A szabadság fegyelem nélkül - káosz."
A tegnapi napom hajnal 5-kor kezdődött, mikor félálomból ébredve ránéztem a hivatalos mailjeimre, hátha el kell intézzek még valamit a mai céges garden party előtt. Mikor átfutott a frissítés bebizonyosaodott csak magamat kell elintéznem ma:D Ugyanis megérkezett a már olyannyira várva várt értesítés a 2010 EFOTT pályázat sikerességéről. Bár remegő kézzel kattintottam a csatolt file megnyitására, de ez az..nyertünk....Más nem számított...képtelen voltam aludni...boldog voltam...
Aztán fél8kor indultunk Felsőörsre a főnökség által szervezett éves Balaton parti kerti mulatságra. Kedves főnökünk rögtön előállt a mézes narancs pálinkával...meg a meggyborlikőrrel meg a whiskeyvel és kísérőnek választható volt gin tonic vagy boroskóla.
A többiek lenyomtak egy laza reggel8-as zsíros kenyeret, had szívja a piát. Én nyilván képtelen voltam elkúrni ezzel a kis etűddel a heti edzésemet...ennek folyományaként én voltam a legjobban bemókolva...:S:D
A meghívottak második fele csak délre érkezett ki a fullos medencés telekre...És ilyenkor vicces, hogy így rajtatok röhögnek mert amazok még nem részegek. Jól tud esni, főleg munkatársaktól...tehát ez a csapatépítő hétvége sem telt el rosszindulat nélkül.
Mikor pedig éreztem, hogy menni kellene, addigra este6 lett:D Hazatérve beájultam az ágyba és úgy érezetem örökké aludni fogok. De nyilván nem...a lakótársam Mazsa megkért menjek le vele Canyonba, mert tele van olasz katonával a hely, s ő előző este megismerkedet Gianni-val, aki ma is ott lesz. Legyek szíves kísérni, fordítani...
Áhh mondom off....de oké...legyen...
Igyekezetem emberi fejet varázsolni, jóllehet már órák óta nem volt éles a kép:D
Mikor megérkeztem gyorsan kijózanított a közeg. Bakker, mintha egy béna filmbe csöppentem volna. A füstös kocsma tele egyenruhás atom szexi kigyúrt katonákkal és a csajok fűzérben lógnak rajtuk. Utolsó éjjel távozásuk előtt, és a vállapokért a szebbnél szebb és még a csúnyábbnál csúnyább csajok is bármit megtettek volna...
Annyira giccses, hihetetlen és átélhetetlen volt.
Én ilyenkor zordulok be...már csak azért sem kell a szar vállapotok...:D És ilyenkor szokott a sors beviccelni. Ami most is megtörtént...Luca nem nyomult, csak udvarolt, nem akart sem haza, sem kivinni...megkérdezte van-e barátom...átküldött magáról Bluetoohton egy képet majd én is...aztán már térdelt a hely közepén, hogy megkérje a kezem. Mindenki ezt leste mi folyik ott...én, akin addigra az egész egyenruhája rajt volt csak pislogtam. Hát ha fizetnék se lenne ilyen csókám soha, szóval a válaszom igen volt:D És már került is fel a gyűrűje az ujjamra. Tel szám csere, egy megbeszélt augusztusi római randi. Édes történet volt...édes sráccal...Jött más is aki próbálkozott, ő meg nyomatta nekik olaszul, hogy hagyjanak mert én a menyaszonya vagyok, és nyártól kint fogok élni vele...Hát én csak mosolyogtam. Cukiság.
Aztán 11kor indulniuk kellett, de ő még vagy 2szer visszajött és elhajtott körülöttem mindenkit:D
Aztán az egyik helyi egyetemi szervezet {le nem írom melyik} ismert arca itatott ingyen a pultból...Azmi...felfoghatatlan este.
Mazsát trélerrel kellett kibontanom a wcből olyan rosszul lett...de hál' istennek hazaértünk...fényképekkel élményekkel, emlékekkel gazdagodva.
Luca hazatért Olaszországba...és nem sokára Afganisztánba mennek...
Vajon fog keresni? Hazajön egészségben az afgán bevetésből? Találkozunk-e még? Meddig fogom hordani a gyűrűjét?
Csak kérdések maradnak egy ilyen éjszaka után.
S bármily mókás is....másnapra már csak űrt hagy minden csoda.
A legfrissebb ráreagálások