"Nincsenek átmeneti korszakok, minden napunk az életünk legvalódibb része: ez az életünk."

Ma a "semmi különös"-ről írok...Arról, amikor épp nem fordul meg velem a világ, nem váltanak világot körülöttem a szuperhősök...Az abszolút semmiről, az átlagosról.

Este 20:55 van, heverek az ágyban és Brian Molko hangjával szexualizálok...

Nem mászkálok el sehova...elég nekem a fekete-fehér plüss takaró és a laptopom megnyugtató közelsége...Ölemben a klaviatúra, s ma életem hiányzó részleteit töltöm ki Seira kérésére...

Megérkezett a hideg idő...szeles, kellemetlen, bőrcserző, arc-csípő...Vergődve ébredek napok óta, rosszul alszom, nyugtalanul...álmomban hánykolódok, s fel-fel ébredek vagy rémülök nem tudom...A hivatalos ébresztőm 8-kor kelt Placebo:Because I Want You c. dallamára...Félsötétben kutatok csinos ruha után ilyenkor...a fénnyel nem akarok felverni senkit...

Pestiesen mondva a Deákon lakom. (ami ugye egy konkrét közterületet jelöl lásd Deák Ferenc tér..azonban a környéken mindenre ezt használják, kivétel az Erzsébet térre, mert azt még előszeretettel tájolják be Gödörként.}Innen egy metro megállót kell mennem a kék vonalon majd kb 5 perc séta és már bent is vagyok az új munkahelyemen. Ez egy T-Partner üzlet, ahol napi 5 órát dolgozom, amit egy 3 órás e-learning elméleti képzés követ.

Az ottani munkatársak remek karakterek. Segítőkészek, rendesek, jófejek, fiatalok és mindenki a maga nemében vonzó külsővel van megáldva. A főnököm is hihetetlenül kedves...Vadászik  jópár vizslája van, s az egyiket Zsömit néhanap be is hozza az irodába. Édes kutya.

Az üzlet a belváros szívében van...sok a parlamentből ismert vagy a tv képernyőkről visszacsengő ügyfél. Igazán jól érzem itt magam. Mindennap izgalmas...Fél 3-kor már végzek is és maximum 20 perc alatt otthon vagyok délután...

Deák...Szóval egy kib...ott nagy gyűjtőfogalom egyik szegmensén helyezkedik el az albérlet, ahová beköltöztem. A lakás három szobás...négyen lakunk itt, akár egy kis család. Három fiúval lakom együtt...ráadásul szobaszinten szendvicsbe vágtak.

Egyik oldalamon két srác Csaszi és Máté lakik a legnagyobb szobában, s nekik van erkélyük is, illetve külön fördőszobájuk. Mellettük vagyok én, ezért az én szobámon keresztül távoznak minden reggel s érnek haza esténként. Az én szobám hatalmas és tágas... Szinte szédülök benne...csillárom van, az ágyam keletiesen elfüggönyözve egy világos lila muszlinnal...és mindig édes gyümölcs illat van..

Tőlem a folyosóra jutunk, ahol a másik mosdónk található illetve a janicsár ábrázatú Péter nevű lakótársam szobája.Közös helységünk még egy konyha, amit állandóan leharcolunk...néha két hétig senki nem ér hozzá a szeméthalomhoz a sarokban és a mosatlan edényekhez..

Mindenki dolgozik....mindannyian a telekommunikációban..

Nem rossz arcok amúgy...

Máté sokszor motyog vagy énekelget magában hangosan. Ilyenkor egész ijesztő...Keveset alszik, mindig szétgyötört vándor költő feje van...de a szíve a helyén. Gondolkodásban hozzá állok a legközelebb.

Peti lókupec skinje ellenére, /ami egy sötétebb bőrszínnel is párosul/ folyamatosan hozza fel a csajokat...{nem is értem hogy csinálja}... Saját bevallása szerint beutazta már az egész világot -őszintén? nehezen képzelem el, hogy igaz legyen, de jól áll neki-. Legkedveltebb szava, amivel bármilyen témában mondatot bír indítani a KONKRÉTAN szó.

Csaszi a volt osztálytársam, aki segített idekerülnöm. Végtelenül cinikus, ironikus, kiábrándult megkeseredett magának való személyiség. Mindenről megvan a véleménye, emellett pedig elképzelni sem tudja, hogy lehet az másképp is gondolni. Baráti sörözésekkor mindig hosszan vitázunk...Ő engem valami soha fel nem növő rózsaszín amorf anyagnak lát, aki plüssfelhőkről lóbálja a lábát. Csaszi nem hisz semmiben, és ennek halvány szükségét sem látja. Amikor részeg vagy msánapos, akkor nagyon bújóssá válik, ilyenkor jó éjt ölelgetést kapok tőle, ami azért nekem is jól esik.

Épp most rontott be hozzám Csaszi és Peti, hogy szívesen partiba csapnának...

[kis viccesek---ezekre a poénokra már a szemem sem rebben :D]

Hát így élünk mi...

Így élek én a világuralomra törés szüneteiben :)