"Utas vagyok csak ebben a világban, egészen magánosan vándorló utas, aki megnézhet mindent, amit látni módjában van, de semmit magával el nem vihet, semmit félre nem tehet, semmihez hozzá nem kötözheti magát, bármennyire is megszerette ezt, vagy amazt. S lassan, lemondó szomorúsággal kialakult bennem az útiterv is: az ember éppen csak gyönyörködik abban, ami arra való. Néhány dolgot megjegyez magának, egészen rendszertelenül és minden értelem híján s igyekszik kissé megszépíteni azt az utazást, amennyire lehet. Átballag az életen, éppen mintha tóparton menne, váltakozó arcú dombok között, mindig lát valami újat és mindig elbúcsúzik valami régitől, s legokosabb, ha mindezt úgy cselekszi, mint a világ legtermészetesebb dolgát."

Legtöbbször mosoly ül az arcomon...

De héha ...egy-egy lopva csalt percben végtelenül elkeseredek...

A munkám fantasztikus...médiareferens vagyok...a munkaidőm megfeleződött, 6 órát dolgoozm, 1 órás ebédszünettel és óránként 10perc kávé-cigi szünettel. A főnököm nagyszerű, nem hajcsárkodik, segít, motivál és végtelenül megnyugtató a hangja.

Olyan ez, mintha egy nagy média-tőzsdén lenne az ember...izgalmas és egész nap percről-percre lehet tanulni a szakma csínját-bínját.

Talán mindig is ezt akartam...

A bökkenő annyi csupán, hogy az első három hónap próbaidő, addig csak jutalékért megy a munka, ergo szerződést kell kössek, mert bajban leszek.

Erre a hónapra még megvan az albi díj, a következőre talán az értékesítő/hostess melómból kifutja, meg a BKV bérletemre, de ennyi...

Most is vajas kenyéren élek, mert 95HUF van a tárcámban napok óta...

Rohadt elkeserítő belegondolni, hogy ez még két hónapig így lesz.... S ha nem tudok szerződni két hónap alatt, akkor a harmadik próbaidős hónapot már nem húzom ki...

Vannak napok, amikor rámzúdúl ennek a helyzetnek a nyomasztó nehézsége...

Ugyanakkor nap, mint nap eszembe jut, hogy még 2helyről visszahívtak munka ügyben...mindkét helyen fix mani lett volna...de a fránya álmok meg az önmegvalósítás...a szerelmem a média/rendezvények világába...nem hagyott más választást...

Úgy tűnik alaposan meg kell harcoljak érte...

De ez valóban az, amit csinálni szeretnék...

A pasikkal is mintha örökös próbaidőn lennék...

Béla ki-be járkál csak az életembe...S. Uraság pedig ma is, amikor találkoztunk úgy nézett rám, mint akit végleg magával ragadtam és elvarázsoltam...mégsem tágít a barátnője mellől...

Próbaidős életet élek...

Van még 5 szelet Pesti tartós kenyerem

10db tojásom

1 üveg anya-féle szilva lekvárom

1 doboz margarinom

fél zacskó száraztésztám

fél szatyor paprikám

és talán mág egy pár palacsintára való tejem és lisztem...